Az újságok elismerően cikkeztek a spanyol futam után, arról, ami történt. Olvastam fórumokat, blogokat kíváncsi voltam arra, hogy miként vélekednek az emberek arról, hogy Sebastian idén a megnyerhető 5 versenyből négyet megnyert.
Bár voltak olyanok, akik unalmasnak nevezték azt, hogy mindig csak egy ember nyer, mégis a legtöbben elismerően írnak Sebastian szezonkezdetéről.
Nem nagyon szoktam adni mások véleményére, mert képtelenség megfelelni mindig mindenkinek, de meghallgatom, hogy mások mit gondolnak egy adott dologról, ezzel is csak több lehet az ember. Spanyolországban történt meg először az, hogy nem 20 mp-es előnnyel nyertünk, hanem 4 tizeddel (!) , ami az jelenti, hogy a többiek rohamosan javulnak, és nem dőlhetünk hátra, mert akkor azonnal lehagynak minket.
Szeretem Monaco-t. Imádom, hogy a hegyek és a tenger mennyire összhangban áll egymással, ahogy a szél fújja a hajam a part mentén, vagy a pályán állva. Az éjszakát, amit a szebbnél szebb fények világítanak meg. Monaco az egyik kedvenc helyszínem az év során, illetve az egyik legszebb ország Európában, és a világon egyaránt. A szűk utcái, a kis terek, épületek. Különleges hangulat uralkodik itt a hétvége során. A csapattagok és a pilóták is hamar érkeznek meg, hiszen egyedül itt tartják a szabadedzéseket csütörtökön. Ez is egy monacói különlegesség.
Kedd délután szállt le a repülő Monacó-ban. Egy újabb monacói specialitás az is, hogy nem szállodában szállunk meg, hanem közvetlenül a pálya melletti kikötőben, egy jachton.
Így odamentünk először. Seb vezetett, ki más? Igazából nem is emlékszem mikor hagyta nekem utoljára, hogy vezessek. De nem is akartam vezetni. Olyan átéléssel vezet, amilyen még soha senkit sem láttam, épp, hogy kiszáll egy verseny után az autójából és már ülne is vissza. Néha féltékeny vagyok Kyle-ra. Ilyenkor mindig elmosolyodom magamban. : )
Miután elfoglaltuk a helyünket a kabinban, és kipakoltunk elmentünk vacsorázni.
Van egy kedvenc helyünk itt Monte-Carlóban. Sétálás közben bukkantunk rá tavaly. Azóta, ha tehetjük, benézünk. Nagyon finom specialitásaik vannak, harmonikus, családias helyről van szó. Az ember remekük szórakozhat, és pihenhet itt egyszerre.
Az étlapot nézegettem, amikor Seb leadta a rendelést.
- Ha jól sejtem ma sem akartál túl sokat vacsorázni, ezért én rendeltem neked, és szeretném, ha megennéd. – szinte rám parancsolt.
- Ezt vegyem parancsnak? – kérdőn néztem rá.
- Tudod, hogy nem szeretek parancsolgatni neked, és nem is szoktam, de igen, ezt most veheted parancsnak is.
Aztán meghozták a vacsorát.
Saláta, báránysült és burgonya volt a tányéron, mellé pedig ásványvizet kaptam. Alkoholt, azóta nem ittam, mióta megtudtam, hogy gyereket várunk. Sebastian ugyanazt ette, amit én.
- Remélem, ízlik. Nekem nagyon is.
- Igen, finom. Köszönöm, hogy rábeszéltél.
Akkor sem tudtam volna neki nemet mondani, ha akartam volna. Tényleg éhes voltam már, és a gyerek is sokat rugdosott. Ha rúgott, akkor az általában két dolgot jelentett. Vagy éhes, vagy pedig, azt szeretné, ha kimennék a mosdóba. Okos gyerek, már most, mint az apukája.
Miután befejeztük a vacsorát és fizettünk, elindultunk sétálni. Kicsit le kellett mozognunk a vacsorát. Kéz a kézben sétálni, a parton, a fényes éjszakában. A tengert holdfény borította be.
- Szeretlek, édesem! – mondtam.
- Én is szeretlek. – válaszolta gondolkodás nélkül. – Megnézünk egy filmet? – ajánlotta.
- Szívesen. Melyikre gondoltál?
- Nem is tudom. Megnézzük, mi van a hajón.
A hajóra visszaérve megnéztük milyen DVD-K vannak. A menekülés a győzelembe című film volt egyedül a hajón. Így azt tettük be, egymás mellé feküdtünk az ágyon és elkezdtük nézni.
A film nagyon tetszett, bár már nem először láttuk. A végére elaludtam. Sebastian nem ébresztett fel, csak betakart, és mellém feküdt. Így ébredtem reggel.
Szerdán zsúfolt napunk volt. A Pepe Jeans divatfotózásra kérte fel Sebet, és Jaime Algersuari-t.
A kikötőben volt a fotózás egy hajón. Kis smink, hajigazítás, Pepe Jeans ruhák, modellek és
Kezdődhetett is.
Seb bár idegenkedett a tereptől és szívesebben autózott volna, profikat megszégyenítő módon helytállt.
Igazán otthon csak csütörtökön érezte magát, amikor végre autóba ülhetett. Monaco-ban csütörtökön rendezik a kéz szabadedzést, amit hagyományosan pénteken tartanak, de itt nincs lehetőség arra, hogy egész hétvégén lezárják a pályát.
Pénteken az első edzést rögtön megnyerte, a másodikon pedig az 5. helyen zárta. Élvezte a pályán töltött időt, és alig várta a szombatot.
Péntek szünnap Monte-Carlóban, amit nem mindenki szeret. Ilyenkor kiesnek a ritmusból, és nem mindig könnyű visszatalálni a helyes útra.
Seb a csapattal volt délelőtt, majd a délutánt együtt töltöttük a hajón.
Este pedig egy gála vacsorán vett részt.
Szombaton az időmérőt megelőző harmadik edzésen a 4. helyen zárt az edzés előtt. De bizakodó volt.
Lehetett is. Remek a csomag, jó formában van, szereti ezt a pályát és minden vágya, hogy nyerni tudjon ezen a történelmi helyszínen.
Nagyon jól ment a Q1-ben és a Q2-ben is. A Q3-ban pedig hamar az élre állt. Nagyon hamar megtalálta a saját ritmusát, és egyre erősödött, ahogy vette a kanyarokat. Az időmérőedzést félbeszakították. Perez balesetet szenvedett, kórházba szállították.
Míg folytak a helyreállítási munkálatok Sebastian és a többiek is koncentráltak, hogy fejben minden rendben menjen továbbra is.
Miután elhagyta a mentő és a pályamunkás tömege a pályát újraindították az időmérőt, de senki sem tudott gyorsabb kört menni nálunk. Így Sebastian szerezte meg az első rajthelyet.
Így úgy gondolom sokak örömére újra láthattuk azt az ujjat.
Mindig boldogsággal tölt el, ha ezt látom. Sohasem akarok mást látni.
Vasárnap a nap volt Seb életében. Egy mérföldkő, ha úgy tetszik. Hőn állított vágya volt, hogy megnyerje egyszer ezt a futamot. S, aki itt nyer, az sok mindent nyer. Elismerést szerez és történelmet ír.
A rajt nagyszerű volt, és minden remekül ment egészen az első kiállásig, ahol rádiókommunikációs hiba miatt szuper lágy helyett, lágy gumikat kapott Seb, miközben a bal első kerék nem akart lejönni. Ezzel elbukta az első helyet. Nem volt más választása, nem akart kijönni többet. Két lehetőség maradt. Kint marad, megpróbálja és nyer, vagy nem sikerül, de kijön és harmadik lesz, mert a negyedik Sutil sokkal volt lemaradva tőlük. A dobogó biztos volt.
A döntés azonban Sebastian kezében volt, ő pedig nem akarta feladni, mert az egyet jelentett azzal, hogy kijön kerékcserére.
A nyakában loholt Fernando és Jenson. A gumikban több mint 45 kör volt..és még hátra volt 20. Monaco lévén előzni nem könnyű ez a mi malmunkra hajtotta a vizet.
Tisztában voltunk azzal, hogy Alonso és Button sem adják fel, és támadni fognak. Ekkor azonban egy hatalmas baleset történt, több autó sérült meg, tört össze épp akkor, amikor a vezető hármas odaért. Szerencsére mindhárman kimaradtak ebből. Ekkor azonban a pályára hajtott a biztonsági autó, majd később piros zászlóval kellett leinteni a futamot, mert Petrov megsérült és nem tudott kiszállni az autójából.
A piros zászlós szabályok értelmében pedig lecserélhettük a kopott kerekeket. S amikor újraindították a versenyt már friss szuper lágy abroncsokon volt Sebastian.
A hátralévő hét körben pedig megtartotta a vezetőhelyet és megnyerte a versenyt.
Fortuna így akarta. Nagyon boldog voltam, mert mennyi minden kellett ehhez a sikerhez ma. Hány és hány apró részecskének kellett ehhez így történnie, hibákkal és koccanásokkal együtt.
..és az elengedhetetlen party a medencében ki és be ugrálva
A medence körbe volt véve emberekkel, ki és beugráltak a srácok, Sebastian nagyon élvezte, én pedig ott álltam a csapattal a medence szélén.
Csodáltam, mint egy gyerek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése