Andrea és Sebastian egymásnak lettek teremtve. A páros egymás mellett ül egy interjú során. Kicsivel több, mint egy éve vannak együtt, ám a pillantásuk mindig megtalálja a másikat.
Andy: Én már régebbről ismerem őt, hiszen gyerekkorom óta rajongtam a Forma-1-ért, aztán 2010.03.14-én lettem abszolút Sebastian Vettel fan.
Kérdés: Miért csak akkor?
Seb: Mert akkor vett észre engem - mosolyog, miközben a tekintetük ismét találkozik.
„egyre többet és többet akartam ”
Andy: Mond valamit : ) - mosolyra görbíti ajkait. Nem, 2001 óta Kimi volt a kedvencem, de ő Rally-ra váltott a 2009-es év végén. Először azt hittem nem nézek több versenyt, de nem bírtam ki. Az elején nagyon fájt Kimi hiánya, de megláttam őt és nem tudtam nem megnézni a futamokat. Egyre többet és többet akartam.
Ami végül sikerült is..
Seb: Nem tudtam nem észrevenni őt - nevet fel. Emlékszem a paddockban találkoztunk tavaly a Hungaroringen. Azt mondta csak miattam jött ide és mindenképp adni akar nekem valamit. Nagyon izgatott volt, remegett, a szemei csillogtak.
Andy mosolyog. Mi az ?
Andy: Majdnem elájultam. Gondolj csak bele, ott állsz egy csoda előtt és egy jelentéktelen kis apróságot szorongatsz a kezedben. Én pedig izgulós fajta is vagyok, azt hittem a szívem kiugrik a helyéről.
Végül odaadtad neki ?
Andy: Nem. Legalábbis akkor még nem.
Seb: Épp egy interjúra siettem, így azt mondtam neki, hogy megkeresem majd a későbbiekben. Láttam, hogy fontos neki, így kezdett nekem is az lenni.
Nem voltál csalódott ?
Andy: Egy részről az voltam mert nem sikerült akkor odaadnom neki és féltem, hogy nem találkoznunk többet. Másrészről boldog voltam, mert találkoztam és beszéltem vele, ami mindenképp örök emlék lett volna.
Sebastian betartottad a szavad, megkerested őt ?
Seb: Pár órával később igen. Bár elég nehéz volt. Nem tudtam a nevét, így egy gyenge személyleírást tudtam csak adni róla. De végül megtaláltam.
Mit mondtál neki? Hogyan szólítottad meg őt, ha a nevét sem tudtad?
Seb: Nem igazán volt tervem , így miután a háta mögé értem csak ennyit mondtam : végre megtaláltak. Mosolyog.
Andy: Megfordultam és megláttam őt. Sok féle gondolat szaladt át az agyamon, nem tudtam mit mondjak. Aztán a kezébe nyomtam az ajándékomat. Elakartam menni tőle, amilyen gyorsan csak lehet, de Seb megfogta a kezemet.
Tulajdonképpen ezzel kezdődött a történet, igaz?
A válasz egyszerre és egyértelműen hangzik el : IGEN!
„nekem te vagy a number one ”
Seb: Szétnyitottam a tenyerem és egy aranyból készült nyaklánc egy 1-es medállal volt benne. Felnéztem rá és azt mondta: azért mert nekem te vagy a number one.
Andy: Mindenképp adni akart nekem valamit, így megkérdezte, hogy a következő versenyen is ott leszek-e, és mikor azt mondtam, hogy nem meghívott. Aztán újra találkoztunk, majd azon a hétvégén többször is. Aztán ez így ment tovább.
Ez meghatározó volt mindkettőtök számára.Innen indult a " sebastiandi " történet, amely immár több, mint egy éve tart.Nemrégiben össze is költöztetek és Svájcban telepedtetek le.
Seb: Közös otthonról álmodtunk, oda ahová hazamehetünk a futamok után, ahol együtt főzhetünk. A svájci ház pont ilyen. Hatalmas kertje van, mivel imádunk sétálni ez elengedhetetlen volt. A levegő friss és senki sem zavar minket. Békében lehetünk együtt.
Andy: Nagyon boldog vagyok, hogy ez így alakult. Élvezem a közös életünk minden pillanatát. A bútorokat közösen választottuk, a kandalló fontos része volt a háznak, és a teraszról. Csodálatos kilátás nyílik a hegyekre és az erdőre.
Akkor minden rendben van. A család és a barátok hogyan fogadták a kapcsolatotokat?
Andy: A szüleim mindig tudták, hogy nekem ez az életem és amikor megtudták, hogy immár Sebastian Vettel a barátom nem akarták elhinni, azt gondolták kitaláltam és csak poénkodom. Aztán mikor elvittem hozzánk, meghökkentek és alig kaptak levegőt- nevet fel.
Seb: A családom eleinte azt hitte, hogy Hannát így akarom elfelejteni és mindkettőnket féltettek. Aztán, amikor megláttak minket együtt, azt mondták , hogy gyerekek, fülig szerelmesek vagytok és köszöntötték Andy-t a családban. A barátaim is nagyon hamar megkedvelték és elfogadták őt.
Andy: Nekem ezzel nem igazán volt gondom, nagyon kevés olyan ember van az életemben, akire a " barát" szót használhatom, de akik igazán számítanak, azok támogattak és örültek nekünk.
Andy és Seb elismerte, hogy egyben ők a legjobb barátok is. Az együttélés nagyon könnyű és egyszerű számukra. Szeretik minden szabadidejüket együtt tölteni. Mindenüket megosztják és együtt oldják meg a problémákat. Még sohasem vitatkoztak, mégis töltöttek külön pár napot.
„ ez volt az egész kapcsolatunk legdöntőbb pillanata.. ”
Andy: Az első közös karácsonyunk előtt hazajöttem , hogy itthol töltsem az ünnep bizonyos részét.A húgaim iskolában voltak, a szüleim dolgoztak. Egy nagyon csendes utcán éltünk, így nyugodtan elmehettem sétálni. A hó elkezdett esni, én pedig megálltam az út közepén, és hallottam, ahogy a frissen hullott hó valaki talp alatt ropog. Megfordultam, majd felnéztem és ott állt előttem ő . ( szerető pillantást vet Seb – re . )
Seb: Azt hiszem ez volt az egész kapcsolatunk legdöntőbb pillanata.
Andy: Azzal, hogy eljött tudtam, hogy engem akar. Hiszen nincs bennem semmi különleges, és bárkit megkaphatna, de ő engem akar. De ő is érezte, hogy én is csak őt akarom, mert hiányzott és fájt, hogy nincs mellettem.
Együtt az utca közepén, miközben esik a hó, ez nagyon filmesen hangzik, itt még sincs forgatókönyv.
Seb: Mi a saját forgatókönyvünket írjuk, és a filmet is mi rendezzük – bazsalyog.
Mi a véleményetek a házasságról? A német sajtó szerint komolyan elgondolkodtatok azon, hogy összeházasodtok, egyesek szerint megtörtént a lánykérés is, ez valóban így van?
Seb: Szeretnénk összeházasodni, és gyerekeket is, akik majd a kertben szaladgálnak. Mindketten fiatalok vagyunk még és van időnk erre. Azt viszont nem tagadom, hogy eljegyeztem.
Andy: Az eljegyzés egy ígéretet jelent a házassághoz, így mindkettőnknek fontos, hogy biztosak legyünk egymásban és az érzéseinkben. Egy napon összeházasodunk majd, de ez most nem időszerű. Az esküvő nagyon sok szervezést igényel, mi pedig mindent Seb-hez igazítunk. Nem tudjuk még, hogy mikor lesz, de azt igen, hogy valamikor tavasz és késő nyár között, talán júniusban.
Mindketten szeretik a gyerekeket.
Seb: Egy Forma-1-es pilótának éppúgy lehet családja, mint bárki másnak. Nem akarunk elsietni semmit sem. Jelenleg ez nem tartozik a legfontosabb terveink közé. Szükségünk van kényeztetésre és együtt töltött időre. Ráadásul azt hiszem még mi is gyerekek vagyunk, a 20-as éveinkben járunk. Mindketten romantikusak vagyunk, szeretjük meglepni a másikat.
Hogyan kényezteti Seb a mennyasszonyát?
„ magához szorít, megcsókol, puszit ad.. ”
Andy: A legnagyobb kényeztetés számomra mikor egyedül vagyunk, sétálunk vagy csak összebújva fekszünk az ágyon. Olyankor a fejem a mellkasára hajtom és hallgatom hogyan ver a szíve. Közben pedig hálát adok Istennek azért, hogy ezt érezhetem. Imádom, amikor magához szorít és megcsókol, vagy, amikor sok apró puszit ad az arcomra és a homlokomra.
Tökéletes kapcsolatnak tűnik a tietek. Az apró örömök jelentik a legtöbbet.
Seb: Életem legboldogabb napja volt, amikor találkoztunk. Úgy érzem minden, ami történt éppúgy jó, ahogy történt. Az emberek sokszor mennénk vissza az időben és változtatnának meg valamit, de én mindent így tennék. Mert a csak egyetlen dolog is másképp történne már nem lennék boldog.
Andy: Egész eddigi életem során kevés olyan dolog történt velem, amely felhőtlenül boldoggá tett volna, de ez olyan. Soha nem akarom, hogy véget érjen. Minden együtt töltött pillanat egy csoda.
Látszik rajtatok, hogy mennyire szeretitek egymást. Nyugalmat sugalltak az emberek felé, ritkán látni ilyet.
„ amit belül érzek kimondhatatlan ”
Andy: Nem igazán tudom, azokat a szavakat használni, amelyek leírnák, azt , amit érzek. Ezek a szavak nincsenek a szótárakban.
Seb: Mindig vágytam erre. Az , amit itt belül érzek kimondhatatlan.
Eme mondatok elhangzása közben végig egymás szemébe néztek, majd kimondták azt a szót, amely bár a világ egyik legszebb szava, kevés ember szájából hangzott volna ennyire őszintén és varázsosan: SZERETLEK !
