2011. augusztus 4., csütörtök

Otthon

Az angol futam után rögtön elmentünk Németországba. A saját lakásunkba, végre nem hotelben kellett aludnunk, hanem otthon, a saját ízlésünk által berendezett házban aludhattunk. Jó érzés volt, régi érzés, hiszen régen nem voltunk itt, többnyire a haza, nálunk Svájcot jelent.

Szerdán Franfurtban focizott, ő volt a pilótaválogatott kapitánya.





Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt sokkal nagyobb nyomás Sebastian-on mikor átléptük a németországi paddock kapuit.

Hazai pálya, hazai emberek, és a vágy, hogy bizonyítson, hogy kiszolgálja őket, hogy életében először megnyerje a hazai futamát, magának, a csapatnak, de legfőképpen az otthonának.

Hűvös volt, sokkal hűvösebb, mint Angliában, ami igazából meglepetés volt, mert nem erre számítottunk. Nagyon nem.

Mindkét pénteki szabadedzésen, a harmadik helyen végzett. Imádom, amikor a hazaiak felsikoltanak, amikor Seb pályára lép, soha, sehol máshol nem tapasztal az ember ilyet. Amikor otthon vagy, akkor mindenki örömmel fogad, és örül annak, hogy lát. Ez így van velünk is.





Szombaton is hűvös volt az idő, és az eső is kérdéses volt. Fogalmam sem volt, hogy mi miért történt úgy az nap, de Sebastian idei legrosszabb edzéseredményét produkálta. A második sorba kvalifikálta magát, és a harmadik helyről várhatta a vasárnapi rajtot.





Persze, nem mondtam el neki, amit gondoltam. Ő sem mondta ki, hogy mi jár a fejébe. De nem kellett nagy észlénynek lenni, ahhoz, hogy tudjam, hogy mi jár a fejében.


Nagy volt a nyomás rajta, nagyon akart bizonyítani, nyerni akart itt, pole-t szerezni. Érthető ez az egész, ami benne van. Tudtam, hogy vívódik magában, és azt, hogy nem fogja kimondani. De mit is kellene kimondania? Természetes, hogy bizonyítani akar, és az is, hogy nyerni akar, az, hogy hazai pályán van az csak még értékesebbé tette az egészet. De a lényegen nem változtat, hiszen ez is csak egy verseny a naptárban, és az nem számít, hogy neki fontosabb, mint bármelyik másik. Mert mindenki nyerni akar, és mindenki le akarja őt győzni.

Vasárnap, nagyon várta a futamot, minél előrébb akart végezni, ami természetes is volt. Az autó gyors, ő a világbajnok, az állovas, hazai pályán van, tehát minden egyben van ahhoz, hogy motiválja.




Jens-szel imádják egymást ugratni, és jókat is beszélgetnek. Ilyenkor nem is gondolok arra én sem, hogy Kimi is lehetne mellette.

Sokszor jut eszembe, hogy vajon mi lehet Kimivel..

Azt tudom, hogy egy hét múlva a hazai rallyjára készül, de nem keres..és nem hív, én pedig nem tudom, hogy merjem-e..

Nagyon sokat gondolok rá, nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe, de nem tudom, hogy hogyan lépjek felé.

Seb a lehető legjobban készült fel a futamra. Kyle kapott néhány smiley-t is : )



A végén ez sem számított. Seb a vasárnapi futamot a negyedik helyen fejezte be. Idén először nem állt fel a dobogóra, sőt az idei legrosszabb eredményét szerezte meg vasárnap.

Senki sem hibáztatta. Miért is kellett volna? Teljes mértékben-tisztában vagyok azzal, hogy min ment át. Ő ezt nem kezelte annyira komolyan, és annyira érzelgősen, mint én. De pont, azért mert én ezt így kezeltem nem mondtam senkinek semmit sem erről.

Egy hét múlva lesz a következő nagydíj, amire már nem tudok vele menni. A futam után Seb egyeztet még a csapattal és aztán másnap együtt indulunk Heppenheimbe.
Lassan közeleg az idő, és már alig várom, hogy eggyel többen legyünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése